Hamarosan megtörténhet, ami eddig elképzelhetetlen volt: Európában termett kávékat kortyolgathatunk.
Miközben a klasszikus dél-amerikai, kelet-afrikai és délkelet-ázsiai kávétermelők egyre inkább küzdenek a termést veszélyeztető szélsőséges időjárással, az éghajlatváltozás megteremti a feltételeket néhány del-európai ország számára, hogy elkezdjék termeszteni a növényeket.
Déli fekvésüknek és éghajlati sajátosságaiknak köszönhetően elsősorban Olaszország és Spanyolország gazdái élhetnek a lehetőséggel – írta átfogó riportjában az Economist című gazdasági lap, amely szerint
„Európa a világ legnagyobb kávéfogyasztói közé tartozik, és az emelkedő hőmérséklet a dél-európai régiókat „kávéfölddé” teheti.
Mint írják, a kávécserjéken kívül az avokádó, a mangó és más, egykor kizárólag trópusi éghajlaton termesztett növények is elkezdtek meghonosodni az európai talajban.
Az Economist két példát is kiemel: az egyik az Észak-Barcelonában évek óta próbálkozó Juan Giráldez, akinek a kávéültetvényei idén néhány kiló babot termettek. Elismeri, hogy ez nem sok, de néhány évtizeddel ezelőtt még egyenesen elképzelhetetlen volt.
„Hála a klímaváltozásnak, a szenvedélynek és a kemény munkának” – viccelődik.
A másik lehetséges helyszín Szicília, ahol a cikkben megszólaló Morettino család az 1990-es években kezdett kísérletezni kávéültetvényekkel a Palermói Egyetemmel és a város botanikus kertjével együttműködve.
Az erőfeszítéseik általában telente kárba mentek, ám 2021-ben 30, tavaly pedig már több mint száz kiló kávét termesztett a család.
Andrea Morettino elképzelhetőnek tartja, hogy Szicília egyszer nemcsak a boráról és az olívaolajáról lesz ismert, hanem mint „kávéföld” is.
A szakértők közben felhívták a figyelmet arra, hogy maguktól nem fordulnak át „kávéföldekbe” Európa mezői, ehhez fontos az innováció, a gyors alkalmazkodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba való befektetés.
Péntek Miklós kávés szakember
(Forrás: The Economist, fotó: illusztráció)
