Gyakran Ismételt Kérdések

Az Arabica (Coffea Arabica) és a Robusta (Coffe Canephora) tulajdonképpen a két legnépszerűbb kávétermés elnevezése, amelyek nagyjából az összes kávéfogyasztás 95%-át teszik ki. A hozzáértő botanikusok persze még rajtuk kívül is ismernek körülbelül harminc fajtát e kettőtől eltérő tulajdonságokkal, de mivel azokat nem nagyon használják kávé italok készítéséhez, mi most nem térnénk ki rájuk. A két legfőbb kávéfajta között minden szempontból nagyon komoly különbségek vannak, amelyek értelemszerűen a belőlük készült kávékat is látványosan megkülönböztetik és egymástól eltérő tulajdonságokkal ruházzák fel. Ezért is érdemes megismerni őket, mert a róluk szerzett pontos információk a kedvenc kávéink megtalálásában is nagy segítséget nyújtanak.

Termőhely tekintetében az Arabica kávéfajták jellemzően a nagy tengerszint feletti magasságokban találhatók, míg a Robusták a tenger szintjéhez közelebb lévő melegebb éghajlatú helyeket kedvelik és ellenállóbbak a kártevőkkel, a betegségekkel és a környezeti hatásokkal szemben, mint a náluk jóval kényesebb Arabica cserjék. Emiatt sajnos a globális felmelegedés is az Arabica fajtákat illetve a termőhelyeiket veszélyezteti jobban, ezért az utóbbi években már sokan megkongatták a vészharangot felettük. A koffein tartalmuk különbsége jelentős; közülük a Robusta fajta jóval magasabb koffeintartalmú (1,7–4%), mint az Arabica (0,8–1,4%), ezért akiknek a koffein problémát jelent (de nem akkorát, hogy koffeinmentes kávét kelljen inniuk), azok inkább az Arabica vagy túlnyomó részben Arabica kávékat részesítsék előnyben. A másik oldalról viszont, akiknél a kávézás célja a minél hatékonyabb élénkítés (is), azok válasszák a Robusta kávékat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a pörkölés erőssége pont fordítottan befolyásolja a kávé koffeintartalmát, mint elsőre gondolnák, ugyanis a koffein hő hatására elillan, vagyis minél sötétebbre pörkölt egy kávé, annál kevesebb benne a koffein. Emiatt az ízre erőteljesebb sötét pörkölésű kávék valójában kevésbé pörgetnek fel, mint a gyengébb intenzitású közepes vagy világos pörkölésű típusok, vagyis az erős ízű kávé vagy az erős fekete, igazából csak ízre erős. Ha a két kávéfajta íz világát nézzük, a lágyabb Arabica sokkal kifinomultabb (nagyságrendekkel több íz anyagot és aromát tartalmaz), gyümölcsösebb és édeskésebb, mint a Robusta, ami a beszédes nevéhez hűen robosztusabb, erőteljesebb és fanyarabb. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek jó ízei, mert hozzáértő „kezekben” a megfelelően válogatott és pörkölt Robusta fajtákból is nagyon ízes, energikus és valósággal kirobbanó aromájú kávékat lehet készíteni, mint például a nápolyi Caffé Borbone teszi. Ráadásként magasabb fehérje tartalmuknak köszönhetően a Robusta fajtákból főzött kávék lényegesen krémesebbek és sűrűbb textúrával rendelkeznek, ami sokak számára fontos pozitívum a kávézásban.    

Eredetileg egyébként az hosszabb és keskenyebb alakú Arabica volt a világ legelső termesztett kávéfajtája, amely Jemenből származott és a holland misszionáriusok és kereskedők szállítottak szerteszét a világban, míg a később felfedezett és megismert, méretileg kisebb, tömzsibb formájú Robusta inkább számos egyenlítői országban őshonos. A legtöbb Arabica fajta esetében a termés teljesen érett állapotában leesik a földre (kivéve, ha előtte betakarítják), a Robusta kávébogyók azonban a növényen maradnak, így mindenképpen onnan kell leszedni őket. A robusta kávék egész évben virágzanak, ellentétben az Arabicával, amely csak heves esőzések után virágzik, ami sajnos megint csak nehézkesebbé és ez által drágábbá teszi a termesztését, ennek okán az Arabica kávék mindig drágábbak, mint a náluk sok szempontból igénytelenebb Robusták.

Az egyéni ízbéli prefenciák (ízjegyek, aromavilág, utóíz, stb.) mellett, amelyek tekinthetők egyfajta finomhangolásnak is, a választás legfőbb szempontja az erősség, amely a két kávéfajtától és a pörköléstől függ. A fő kérdés, hogy melyiket szereted, illetve bírod-e az erőset. Amennyiben az elképzelés a lágyabb, kellemesebb kávé, akkor arabica vagy túlnyomórészben arabica (legalább 70-80%) összetételű fajtát érdemes választani. Ha viszont a cél az erős kávé, a sötét/közép-sötét pörkölésű robuszta, vagy a legalább 70%-80% robuszta arányú keverék lesz az üdvözítő megoldás, pl. a klasszikus nápolyi kávék.. Fontos szempont még a savasság is, amiről azt lehet elmondani, hogy a jó minőségű kézműves és kisüzemi kávék alacsonyabb savassággal rendelkeznek, az arabica fajtáké pedig magasabb, mint a  robusztáké. Ha valaki érzékeny rá, vagy nem kedveli, "gyümölcsös"-nek jellemzett arabicát semmiképpen se válasszon, az általunka mőgy is kávés zsákutcának tartott újhullámos kávékat, amik igazi savbombák, pedog nagy ívben kerülje el.  Választékunkban a Caffé Manaresi kézműves kávék különösen alacsony savasságúak, a Dersut Caffé "Light" típusai pedig a gyártó speciális savmentesítési eljárásán is átestek.

Elsősorban természetesen a kávé fajtája. Ugyanúgy, mint például a bor és a szőlő esetében is fontos szerepet játszik a szőlőtőke, itt is nagyban számít a kávébab típusa. Ugyanígy számít a származási hely, ahol az adott növényt termesztik, és még azon belül is rengeteget paraméter, például, hogy az ültetvény milyen magasságon található.
A következőképpen alakulnak ki az általános jegyek a különböző magasságokban:
Magasság (tengerszint felett méter)
700-1000 Diós
1000-1500 Csokoládés, édes
1500-1700 Gyümölcsös, citrusfélék, bogyós gyümölcsök,
1700 és a fölött Virágos
A másik fontos paraméter az íz jegyek szempontjából a feldolgozási módszer. A mosott, mézes és egyéb természetes feldolgozási módszerek gazdagabb, a kávéban természetesen megtalálható ízvilágot biztosítanak, míg a különféle kísérleti eljárások (anaerob, szénsavas, stb.) sok egyéb ízt adnak hozzá.
Fontos tényező ezeken felül a pörkölés, mivel a kávé pörkölési módja szintén lapvetően befolyásolja az ízek intenzitását és egyensúlyát. A világos pörkölés savasabb, a zöld kávéhoz közelebb álló ízeket eredményez, a kiegyensúlyozott közepes pörkölés megőrzi a kávéban természetes ízeket, míg a sötétebb pörkölés a keserűbb tulajdonságokat emeli ki, mivel a kávé hosszabb ideig van kitéve a Maillard-reakciónak.

És természetesen a főzés…

A kávé ízének három fő aspektusa (savasság, édesség, testesség) a főzés különböző szakaszaiban fejeződik ki. A kávéfőző típusa (áztatás, eszpresszó stb.) is jobban kiemelheti a kávé bizonyos aspektusait, mint mások.
A főzési módszer meghatározza, hogy a kávéból mennyi ízt kapunk, és hogy ezeket az ízeket egyensúlyba tudjuk-e hozni. Bár egyszerűnek hangzik, a főzés mégis trükkös, mivel az ízlelés gyakorlása és a kávékivonatok megértése fontos e lépés elsajátításához.
Általánosságban elmondható, hogy a jobb ízek általában a magasabb minőségű kávékra jellemzők. Azonban, ahogy a felsorolt tényezőkből is láthatod, ennél sokkal többről van szó. Általában biztos lehetsz benne, hogy egy kiváló minőségű kávéval valami jót fogsz kóstolni. De ebből nem következik automatikusan, hogy magas osztályú kávé jobb ízt is eredményez, ha a főzés nem megfelelő minőségű.
Edzhetjük az ízlelésünket?
Természetesen!
Egyél sok gyümölcsöt és igyál sok kávét. Az ízlelés megtanulásához is sok tapasztalatra van szükség, és ez nem megy egyik napról a másikra. Az ízlelésed alkalmazkodik ahhoz, amit elfogyasztasz. Ha megszoktad, hogy keserű kávét iszol, már nem fogod észrevenni a keserű ízeket, mert az ízlelőbimbóid annyira hozzászokott. Ezzel szemben, ha valami mást kóstolsz (például egy gyümölcsösebb kávét), akkor még inkább ki fogod venni a savasságot, mert az ízlelésed már kondicionált.
Ha semlegesíteni kell az ízlelésedet, a legjobb módszer, ha a megszokottal ellentétes dolgokat eszel vagy iszol. De ha gyors visszaállításra van szükséged, a szódavíz fogyasztása is segíthet.
Ha szívesen kipróbálnád a kávék közötti különbségeket, nézz körül kitűnő olasz kávéink között! Egy igazán kellemes utazás vár az ízlelőbimbóidra...

A kávédarálás kritkus fontosságú a kávé minősége szempontjából, ezért mindenképpen passzolnia kell a használt kávéfőzőhöz. Mennyiség szempontjából a hivatalos ajánlás espresso kávéhoz a 7 g, de a kotyogós kávéfőzők esetében az az ideális, ha a kávétartó szűrő mindig tele van. (Ezért is nem ideális kevesebb adag kávét főzni velük, mint ahány adagos a kotyogós kávéfőző.) Darálásnál a legfőbb paraméter az őrlés finomsága, azaz a szemcseméret.  French Press kávéfőzőkhöz a durva szemcseméret az ideális, hogy a szemek ne menjenek át a szűrőn, amikor lenyomjuk azt, és így ne legyen zacc a kávéban. A kotyogós kávéfőzőkhöz ugyanezen oknál fogva, valamint a csekély nyomás miatt szintén a nagyobb szemcseméret a megfelelő, amit moka őrlésnek hívnak, de már a közepes szemcseméret is jó eredményt ad, így például a választékunkban található legtöbb őrölt kávé sikerrel alkalmazható kotyogós kávéfőzőkhöz. Espresso kávéfőzőkhöz mindenképpen finomra kell darálni a kávét, robusztánál, vagy robuszta túlsúlyúnál egy kissé kevésbé finomra, arabicánál finomabbra. Ez a finomság a gyakorlatban apró szemcseméretet jelent, de nem a púder finomságot, ami már a török kávéhoz ideális. A finomság skálán a legjobb verzió megtalálása végül egy kis kísérletezést igényel, mivel az eredményt a konkrét kávé és a kávégép is befolyásolja. Akkor sikerül jól eltalálni, ha a kávé kifolyása egyenletes, nem túl gyors vagy lassú, (kb. 25 mp az espresso főzési ideje), a kávé pedig sűrű és struktúrált cremával rendelkezik. Ugyanígy kell eljárni azokkal az automata kávéfőzőkkel is, amelyknél állítható az őrlés finomsága. Esetükben fontos, hogy az őrlés finomságát mindig kizárólag őrlés közben szabályozzuk, és az új beállítás eredménye kb. a 3.-4. kávénál jelentkezik.

A kávé íze akkor lesz erős, ha robuszta, vagy robuszta túlsúlyú (legalább 70% robuszta tartalom) kávéból főzzük, ami közepes-sötét vagy sötét pörkölésű (bár az utóbbi nem kedveljük, és nem is nagyon van a választékunkban), és minél rövidebbre (ristretto vagy espresso, azaz hivatalosan 20-30 ml). A testesség,a sűrűbb textúra és a határozott karakter a robuszta fajtának köszönhető, ami az arabicánál magasabb koffein tartalommal rendelkezik, bár az erősebb pörköléstől valamennyit veszít belőle. Ízvilág tekintetében a magas kakaótartalmú (70-75%) étcsokoládékhoz hasonló kellemes fanyarság jellemző rájuk, ami nem tévesztendő össze a keserűséggel, ami a gyenge minőségű, vagy túl erősre pörkölt tömegkávék jellemzője Jó minőségű erős kávékért nézz körül az igazi nápolyi  kávék között, amiket itt találsz. 

Akik nem szeretik az erős kávékat, azoknak a 100% Arabica kávékat vagy a legalább 80% Arabica tartalmú kávé keverékeket érdemes választaniuk. A 100% Arabica kávék a kávék világának legértékesebb, legkifinomultabb tagjai. Hozzáértő kávémesterek által összeválogatva és pörkölve maximális kifinomultság, lágyság, ízgazdagság, harmónia és összetett aromák jellemzik őket. Ezen oknál fogva ez arabica kávékat nem érdemes közepesnél erősebbre pörkölni, hogy a kiváló tulajdonságaik ne vesszenek el. A túlságosan világos pörkölés (új hullámos, specialty) azonban szintén nem ideális, mert a kávé nagyon savas marad (amitől egyrészt savanykás, citromízű lesz, másrészt káros a gyomornak és az ízűleteknek) nem lesz igazi kávé íze és sűrű textúrája. Az arabica fajták között a kávécserje magasságától függően gyümölcsös, diós, karamellás és kellemes csokis-kakaós ízvilágúak is találhatók, amelyek közül mindenki megtalálhatja a maga kedvenceit. Választékunk prémium kisüzemi és kézműves olasz arabica kávékból áll, köztük több díjnyertes és aranyérmes típussal az igazi ínyenc kávérajongók számára.  A 100% Arabica szemes kávéinkat itt találod!

Olaszországban a Coffee Promotion Consortium legújabb kutatása szerint a megkérdezettek hozzávetőleg 30% -a nyilatkozott úgy, hogy a mokkát (kotyogós kávé) részesíti előnyben a mindennapi kávéfogyasztásában. Ezért is érdemes odafigyelni, hogy a legjobb eredményt érhessük el a kotyogós kávéfőzőkkel.
Elsőként akárcsak a jobb bárokban csapvíz helyett érdemesebb 150ppm ideális keménységű és minél melegebb vízzel feltölteni a kávéfőzőt, hiszen a kávé legnagyobb mennyiségű összetevője a víz, így a minősége nagyban befolyásolja a kávé ízét.
A kávéfőző alsó részének maximum a szelepszintig való feltöltése után következik a kávészűrő kávéval való feltöltése anélkül, hogy a kávét tömörítené vagy keményre nyomkodná.  A kávéfőző víztartálya és a szűrő közötti arányokat a gyártók úgy alakították ki, hogy garantálják a megfelelő mennyiségű kávé kijuttatását. A kávé tekintetében a közepes vagy a durva szemcséjű darálás az ideális, a finomat mindenképpen el kell kerülni.
Ha csak a kávé legnemesebb részeit szeretné kivonni , akkor a kávéfőzőt kis fokozaton melegítse és ügyeljen arra, hogy amint a kávé elkezd feljönni, kapcsolja is ki a hőt.
Az utolsó lépés? Kiöntés előtt keverje össze a kávét közvetlenül a kávéfőzőben.
Kis dolgok ezek, de még most is nagy sikert biztosítanak ennek az 1930-as évek ikonikus olasz találmányának.

A koffein kivonása a kávéból természetesen mind a mai napig egy bonyolult folyamat, amire különféle technológiák léteznek, egy azonban közös bennük, egy minimális mennyiségű koffein (1-5 mg) mindegyik esetben marad a kávéban. (Az általunk forgalmazott kitűnő típusok legtöbbjében ez kb. 1 mg, ami lényegében az elhanyagolható mennyiséget jelenti.)  Egy csésze „normál” koffeines kávéban körülbelül 95 mg koffein lehet, ennek minimum a 97%-át lehet kivonni belőle a különböző eljárásokkal.
A legelterjedtebb koffein kivonási technológiák a következők: oldószeres, svájci vizes és a szén-dioxidos.
Az oldószeres technológia esetében különféle oldószereket alkalmaznak, mint a pl. kloroform, etil-acetát, stb. A folyamat során a zöld kávészemeket először gőzölik, amelynek köszönhetően megnő a térfogatuk és egyben a felületük is, így hatékonyabban be lehet juttatni a magokba az oldószert. A gőzölt magokat az oldószerben áztatják, amely kioldja belőlük a koffeint. Ezután a magokat újra gőzölik, majd megszárítják, többször egymás után, hogy lehetőleg az összes oldószer eltávozzon belőlük.
Kettő top kategóriás koffeinmentes kávé: Dersut Caffé DecaLight és Caffé Manaresi Decaffeinato 
A szén-dioxidos módszernél a magas nyomás hatására a szén-dioxid folyékonnyá válik és ennek köszönhetően az oldószerekhez hasonlóan működik. Az eljárás során a kávészemeket először 70 Celsius fokon magas nyomás mellett gőzölik, amikor is a koffein hozzákötődik a gázrészecskékhez, ezután a felszívódás és visszavezetés segítségével eltávolítják a szemekből.
A harmadik svájci vizes eljárás (angolul Swiss Water Process) a nevéből adódóan vízzel és aktív-szenes szűrökkel dolgozik. A kávészemeket vízben áztatják, amibe bizonyos idő elteltével egész egyszerűen kiázik a koffein, amit aztán aktív-szenes szűrőkkel eltávolítanak belőle. Mivel a vízbe a koffeinnel együtt sajnos a kávéban található fontos illatanyagok is kiáznak, a vízből egyből különleges oldatot készítenek, amibe a szemeket később ismételten beáztatják, hogy felszívódjanak bennük ezek a hasznos anyagok. Végezetül a kávészemeket speciális tartályokban szárítják ki.
Az általunk forgalmazott kiváló minőségű koffeinmentes kávék koffein mentesítése szén-dioxidos vagy svájci vizes eljárással történik, ezért egyrészt kitűnő, a felső kategóriás „normál” kávékkal megegyező minőségűek, másrészt pedig ugyanolyan egészségesek, mint koffeines társaik. Közülük is a kettő legjobb minőségű, a Caffé Manaresi Decaffeinato és a Dersut Caffé DecaLight még a kivételesen alacsony savtartalmával is kitűnik; amit előbbinél egy speciális pörkölési eljárással, míg utóbbinál egy szabadalmaztatott technológiával csökkentenek le nagyon hatékonyan. Ennek köszönhetően ez a két típus egy igazi kímélő ínyenc kávé, amely nemcsak a koffeinre, hanem a kávéban található savakra érzékeny kávé rajongóknak is abszolút ideális választás.
A koffeinmentes kávé választékukat is találod: https://olaszkaveshop.hu/koffeinmentes-kave